PROGRAMKERESŐ
Ke Sz Cs Sz Va
        1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

HÍRLEVÉL
Iratkozzon fel hírlevelünkre!


SZAVAZÁS
Mely programokból látna többet szívesen a Városi Könyvtárban?

 


 
OLDALTÉRKÉP
Fejezetek a könyvtár történetéből




Az  1800-as évek végén Cegléden csak az egyesületi könyvtárakban volt lehetőség olvasásra. (pl. Kaszinó könyvtára, Népkör könyvtára) 1899-ben kezdte meg működését Sebők Béla könyvkereskedő kölcsönkönyvtára. A népkönyvtár gondolata már ekkor felmerült, de csak 1920-ban született meg a rendelet egy Városi Könyvtár létrehozására. A könyvtár megszervezését Hübner Emil ügyvéd vállalta magára minden anyagi ellenszolgáltatás nélkül. Segítője Szalisznyó Lajos volt.

 

A Városi Könyvtár 1924. november 1-jén nyílt meg ünnepélyesen. Az első kölcsönzési nap november 5-én volt a városháza két szűk szobájában. Kezdetben muzeális jellegű könyvtár volt állományánál fogva. Először hetente 2, majd heti 3 alkalommal volt nyitva délutánonként. Az első hónapban 127 olvasó fordult meg és 166 könyvet adtak ki. A használat díjtalan volt

 

Az állomány lassan gyarapodott, évente átlag 200 kötettel. A könyvtár büszkesége a várostörténeti gyűjtemény volt. Nemcsak ceglédi, hanem városkörnyéki dokumentumokat, fényképeket, rajzokat gyűjtöttek.

 

A Városháza két helyisége hamarosan kicsinek bizonyult a könyvtár számára és a Szegfü u. 2. szám alá költöztek a volt Forgalmi Adóhivatal épületébe. Ez ugyan tágasabb, de egészségtelen, könyvtári célra alkalmatlan volt.

A háborús évek nagy pusztítást végeztek a város könyvtáraiban csakúgy, mint a közkönyvtárban. A könyvtár 1948-ban nyitotta meg kapuit újra, Ceglédi Körzeti Szabadművelődési Hivatal Kölcsönkönyvtára néven. Állományában a régi Városi Könyvtár utódjának tekinthető.

 

1949 a fordulat éve a könyvtárak – így a ceglédi könyvtár – életében, megindult a körzetesítés. 1951-től ceglédi Körzeti Könyvtárként működött 3 járás hozzácsatolásával.

 

1953. január 1-jén a városi és körzeti könyvtár egyesüléséből létrejött Járási Könyvtár, már a mai helyén, a Szabadság tér 5/A alatt, a régi evangélikus bazársoron működött.

 

1958-ban a Járási Könyvtár egyik külön bejáratú helyiségében nyílt meg az első gyermekkönyvtár Pest megyében. 36 négyzetméteren 2500 kötet várta az ifjú olvasókat.

 

1961-ben átalakították, bővítették a könyvtárat és ezután szabadpolcos rendszerrel folyt a kölcsönzés. A ceglédi járáshoz ebben az időszakban 11 községi könyvtár tartozott. 1963-ban a tanyán élők könyvtári ellátásának biztosítására egy művelődési autóval gyarapodott a könyvtár. A hangos filmvetítővel felszerelt gépkocsi meghatározott terv szerint járta a termelőszövetkezeteket, távoli településeket, tanyákat.

 

1964 februárjában alakult a Kárpáti Aurél Irodalmi Asztaltársaság, mely a ceglédi irodalomkedvelők, amatőr írók, költők baráti összefogásából jött létre.

 

1965-ben nyílt meg a Kőrösi úton az Újvárosi Fiókkönyvtár. Az Újváros lakosait igyekezett ellátni könyvekkel, előadássorozatokat és filmvetítéseket szerveztek.

 

1971-től változott az elnevezés: Városi-Járási Könyvtár lett.

 

1972-től kezdték a zenei részleg anyagának gyűjtését, hanglemezeket, magnetofonszalagokat vásároltak. Újságokból, folyóiratokból 135 féle járt a könyvtárba.  




A honlap a "Közkincs 2008." Program keretében, a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus támogatásával készült.


Minősített könyvtár
Minősített
könyvtár
www.szikla.net
Szikla Integrált
Könyvtári Rendszer
www.mke.oszk.hu
Magyar Könyvtárosok Egyesülete
www.cegled.hu
Cegléd Város
Hivatalos Honlapja

 
 

A lap 0.0222 másodperc alatt készült el.
Copyright 2017 Cegléd Városi Könyvtár design by © Ceglédinfo
| A látogatók száma 2010.02.01-től összesen: 1311360 | Ebben a hónapban: 15343 | Ma: 181 | jelenleg: 2 | Statisztika |