PROGRAMKERESŐ
Ke Sz Cs Sz Va
      1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30    

HÍRLEVÉL
Iratkozzon fel hírlevelünkre!


SZAVAZÁS
Mely programokból látna többet szívesen a Városi Könyvtárban?

 


 
OLDALTÉRKÉP
ÉRTÉKTÁR


TERMÉSZETI KÖRNYEZET

(Helyi Értéktár)

GERJE-PATAK

GERJE-PATAK

A Gerje-patak Dél-Pest megye élő vízfolyása. Pilistől Tószegig, mellékágaival együtt mintegy 60 km hosszú, sajátos ökológiai adottságokkal és élővilággal. A Gerje-patak Pilis községnél ered és Kőröstetétlen határában egyesül a Perje-patakkal. Onnan a Gerje-Perje Főcsatorna Tószegnél ömlik a Tiszába. A Gerje forrásvidéke lápi tőzeges területen van és az igen ritka síkvidéki források egyike. A Pilisnél eredő részét a középkorban Csíkos-pataknak nevezték, valószínűleg a benne élő csíkhalakról kapta a nevét. Több tavat rekesztettek le belőle, melyek részben halastavak, részben vízimalmok víztározói voltak. Gerjének korábban Cegléd egyik részét hívták, ahol a Gerjefő nevű tóról malomárkot nyitottak a város felé. Ezt az árkot hívták Gerje-ároknak és innen terjedt el a név az új árkok ásása után az egész vízrendszerre.

 

A Gerje-patak mai formájában a 19. század végén alakult ki, az 1853-ban létrehozott Gerje-Perje Vízszabályozó Társulat tevékenységének hatására. A ma látható meder a korábbi mocsaras területek és a malomárok összekötésével alakult ki.

 

A Gerje-perje vízgyűjtő területe

A Gerje-perje vízgyűjtő területe

A Gerje-patak medre változatos képet mutat, tőzeges, homokpados, feketeföldi részek váltják egymást. A növény- és állatvilág együtt változik a meder talajával. Jellegzetes növényfajai közé tartozik: angolperje, apró békalencse, csillárka moszat, fehér fűz, fekete bodza, fekete nadálytő, homoki cickafark, kékperje, magyar csenkesz, mocsári gólyahír, őszi kikerics, réti sár, sziki káka, szöszös bükköny.

Fontosabb állatfajok között említhetjük: ásóbéka, compó, csuka, fecskefarkú lepke, fürge gyík, kis csíbor, közönséges óriáscsíbor, lesőharcsa, mocsári teknős, pannoncsiga, szárcsa, tőkéscsiga, vörös vércse.

 

Surányi Dezső: A CEGLÉDI ÉDEN KÉPEI

Surányi Dezső:
A CEGLÉDI ÉDEN KÉPEI

A Gerje vízszint ingadozása igen nagy, részben a csapadékviszonyok, részben a visszatartott és felhasznált vízmennyiség következtében. Voltak olyan évek, mikor a patak kiszáradt (1943, 1986, 1992) de 1963-ban súlyos árvizet okozott. A jeges ár elöntötte a környékbeli szántóföldeket, utakat, házakat is veszélyeztetett. A hömpölygő hullámok több száz tanyát körülfogtak. A helyenként másfél-kétméteres víz házakat, gazdasági épületeket árasztott el. A város számos lakosa küzdött az árvízzel.

 

A lassan folyó Gerje-patak körül sokszínű élővilág alakult ki, többek között említhetjük az egyedülálló, Európa hírű pókbangó-állományt, mely Cegléd egyik jellegzetes virága. Az itt létrejött flóra és fauna változatos tájaival, természeti értékeivel gazdagítja a települést, vonzza a turistákat, megőrzése kötelességünk az utókor számára.

(Helyi Értéktár)

PÓKBANGÓ

Pókbangó (Ophrys sphegodes)

A Ceglédi-rét 17.4 HA területe beékelődik Cegléd északnyugati városrészébe. Régi nevét – Csíkos-szél – a Gerjében élő csíkhalakról kapta. A terület kutatása a 80-as években kezdődött. 1990 óta országos jelentőségű természetvédelmi terület, mely pókbangó állományáról vált híressé. A védetté nyilvánításnak köszönhetően talajmelioráció és a gyepek feltörése megszűnt.

A terület számos hazai orchideafaj számára biztosít kedvező életfeltételeket. A közelben folyó Gerje-patak ma már nem tudja elönteni a rétet, így a növényzet állapotát jelentősen befolyásolja a csapadékmennyiség, mely éves szinten 550 mm. A kevés csapadékot a gyep alatt található mocsári mészkőpad ugyanakkor visszatartja, és ennek köszönhetően tavasszal a terület mélyebb fekvésű részei vízzel borítottak és csak nyárra száradnak ki teljesen.

A ceglédi-rét egyenetlen felszínén változatos, mozaikos vegetáció alakult ki. Aránylag kis kiterjedése és városhoz való közelsége ellenére értékes, védett növényfajokat, valamint természetközeli társulásfoltokat őrzött meg.

 

Surányi Dezső: ÉDEN

Surányi Dezső: ÉDEN

Az orchideafélék családjába tartozó ceglédi pókbangók átlagosan 15 cm magasak. Egy virágzatból általában 3-5 virág fejlődik ki, de ennek is szembetűnő az évjárati ingadozása, akárcsak a növénymagasságnak vagy a virágzási időpontnak. Többnyire 10-13 mm hosszú toktermések alakulnak ki.

Levelei hosszúkás-lándzsásak, fényes világoszöld felületűek. Vörösesbarna alapszínű, szőrzetszerű képlettel borított és tarka rajzolatú virágaik bizonyos távolságról nézve ülő rovarra emlékeztetnek. A domború, erősen hátrahajló élű és ennek köszönhetően egy pók potrohra emlékeztető mézajkán legtöbbször egy H vagy X-re emlékeztető világos folt látható.

A pókbangó április legvégén – május elején virágzik. A virágzási időpontjuk előrejelzésére a korán virágzó és érzékeny gyümölcsfaj, a kajszibarack fajtáját választották, a Gönczi Magyar kajszi után 21 nappal várható a fővirágzása.

 

A pókbangó három gyepmozaikban virágzik Cegléden. A legnagyobb a Csíkos-szélen található, szomszédságában egy utca viseli a nevét. A ritka orchideafaj bármilyen károsítása súlyos vétség, eszmei értéke 100.000 Ft. Az első virágzó egyedet 1976-ben találták meg. Európa legerősebb pókbangó-állománya található itt, az utóbbi években kisebb hullámzással ugyan, de a tövek száma növekszik.  Mára az 5000 példányt is elérte.

Számos veszély fenyegeti az itt lévő pókbangó-állományt: a virágzási időben történő legeltetés, a keskenylevelű ezüstfa fokozódó térnyerése, a szemétlerakás, gyep égetése, műtrágya és növényvédőszer alkalmazása, kaszálás, járműforgalom, cross-motorozás, rekultiváció a Csíkos-szél környékén, vízrendezés. De a virágzási időszakban történő fokozott ellenőrzéssel, természetvédelmi intézkedésekkel megvédhető hazánk legértékesebb orchideás területe. A pókbangó Cegléd egyik legbecsesebb florisztikai értéke, a város jelképes virága, mely országos és Európa hírű is.






A honlap a "Közkincs 2008." Program keretében, a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus támogatásával készült.

www.mmi.hu
Magyar Művelődési Intézet
és Képzőművészeti Lektorátus
www.nka.hu
Nemzeti Kulturális Alap
www.pmkult.hu
Pest Megyei
Közművelődési Intézet
www.erikanet.hu
Egységes Regionális Információs
Közművelődési Adatbázis
www.pemeksz.hu
Magyar Könyvtárosok Egyesülete
Pest Megyei Szervezete
www.mke.oszk.hu
Magyar Könyvtárosok Egyesülete
www.oszk.hu
Országos Széchenyi Könyvtár
www.szikla.net
Szikla Integrált
Könyvtári Rendszer
www.okm.gov.hu
Oktatási és Kulturális
Minisztérium
www.cegled.hu
Cegléd Város
Hivatalos Honlapja

 
 

a lap tetejére
A lap 0.0160 másodperc alatt készült el.
Copyright 2017 Cegléd Városi Könyvtár design by © Ceglédinfo
| A látogatók száma 2010.02.01-től összesen: 1167913 | Ebben a hónapban: 28005 | Ma: 473 | jelenleg: 1 | Statisztika |